Neuronális nitrogén-monoxid-szintáz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neuronális nitrogén-monoxid-szintáz
Azonosítók
JelNOS1, nNOS
Entrez4842
OMIM163731
RefSeqNM_000620
UniProtP29475
PDB4D1N
Egyéb adatok
Lokusz12. krom. q24.22

A neuronális nitrogén-monoxid-szintáz 1, más néven NOS1 a NOS1 gén által kódolt enzim.[1][2]

Szerkezet[szerkesztés]

A humán nNOS 3 doménből áll: az első (1–221. aminosav) a PDZ, melyhez a SERT-, a CAPON- és a PSD-95-kötő helyek tartoznak, ezt követi az arginin/hem/BH4-kötő domén a 221. és a 724. aminosav között, utána 33 aminosavas kalmodulinkötő rész található, és a végén az 1433. aminosavig tartó, FMN-, FAD- és NADPH-kötő szakasz található. A 3 C-terminális aminosav egy αB-hélixből és βB-redőből álló kötőhelybe köt.[3] A PDZ-doménekkel rendelkező fehérjék, például a PSD-95 önmagukkal képesek PDZ/PDZ kötést létesíteni.[3]

Funkció[szerkesztés]

A nitrogén-monoxid-szintázok (NOS, EC 1.14.13.39) a nitrogén-monoxid l-argininből való előállítását katalizálják. A NO kémiai hírvivő számos különböző funkcióval enzimatikus forrásától és szöveti lokalizációjától függően. Az agyban és a perifériás idegrendszerben, ahol a NOS1 nagy mennyiségben jelen van, a NO neurotranszmitter, és összefügghet a hosszútávú potenciációval. Az agyi érkatasztrófa és neurodegeneratív betegségek során fellépő neurotoxicitásban, a simaizmok idegi szabályzásáért, beleértve a perisztaltikus mozgást és a záróizom-relaxációt, valamint az erekcióban is érintett. A NOS3 által előállított NO felel az endotél eredetű relaxálófaktor működéséért is, mely befolyásolja a vérnyomást. A makrofágokban a rokon NOS2 által kibocsátott NO tumoricid és baktericid hatású. Számos NOS-inhibitor gyógyszer blokkolja e hatásokat, de működésük pontosabban megkülönböztethető e specifikus gének inaktiválásával. A nNOS, az endotél eredetű NOS (NOS3) és az iNOS (NOS2A, makrofág-NOS) eltérő izoformák.[4] A neuronális és makrofágenzimek egynél több elektrondonort igénylő enzimek – e donorok a flavin-adenin-dinukleotid (FAD), a flavin-mononukleotid (FMN), a NADPH és a tetrahidrobiopterin.[5]

Az alacsony NO-szint erősen összefügg a csillódiszfunkciót mutató PCD-vel, mely krónikus szinuszitiszt, bronchiektázist, terméketlenséget, szervfordulást és hidrokefaluszt okoz.[6]

Klinikai jelentőség[szerkesztés]

Összefügghet az asztmával,[7][8] a skizofréniával,[9][10] a nyugtalanláb-szindrómával[11] és a pszichostimuláns-neurotoxicitással. Ezenkívül vizsgálták a bipoláris zavar[12] és a légszennyezésnek való kitettség terén.[13]

Az ischaemiás agyi érkatasztrófa felel az esetek több mint 70%-áért, és állatkísérletek szerint létezik egy „ischaemiás penumbra”, mely az ischaemia miatt később elhal. Az időfüggő infarktusnövekedésért feltehetően az infarktusba kerülő penumbra nagyobb mértéke bekerülése felel.[3]

Interactions[szerkesztés]

NOS1 has been shown to interact with DLG4[14][15] and NOS1AP.[14]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kishimoto J, Spurr N, Liao M, Lizhi L, Emson P, Xu W (1992. november 1.). „Localization of brain nitric oxide synthase (NOS) to human chromosome 12”. Genomics 14 (3), 802–4. o. DOI:10.1016/S0888-7543(05)80192-2. PMID 1385308.  
  2. ↑ Geller DA, Lowenstein CJ, Shapiro RA, Nussler AK, Di Silvio M, Wang SC, Nakayama DK, Simmons RL, Snyder SH, Billiar TR (1993. április 1.). „Molecular cloning and expression of inducible nitric oxide synthase from human hepatocytes”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 90 (8), 3491–5. o. DOI:10.1073/pnas.90.8.3491. PMID 7682706.  
  3. ↑ a b c Zhu LJ, Li F, Zhu DY (2023. április 19.). „nNOS and Neurological, Neuropsychiatric Disorders: A 20-Year Story”. Neurosci Bull 39 (9), 1439-1453. o, Kiadó: Springer. DOI:10.1007/s12264-023-01060-7. PMID 37074530. (Hozzáférés: 2024. március 3.)  
  4. ↑ Lowenstein CJ, Glatt CS, Bredt DS, Snyder SH (1992. augusztus 1.). „Cloned and expressed macrophage nitric oxide synthase contrasts with the brain enzyme”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 89 (15), 6711–5. o. DOI:10.1073/pnas.89.15.6711. PMID 1379716.  
  5. ↑ Entrez Gene: NOS1 Nitric oxide synthase 1 (neuronal)
  6. ↑ Mikhailik A, Michurina TV, Dikranian K, Hearn S, Maxakov VI, Siller SS, Takemaru K-I, Enikolopov G, Peunova N (2021. március 2.). „nNOS regulates ciliated cell polarity, ciliary beat frequency, and directional flow in mouse trachea”. Life Sci Alliance 4 (5), e202000981. o. DOI:10.26508/lsa.202000981. PMID 33653689. (Hozzáférés: 2024. március 3.)  
  7. ↑ Grasemann H, Yandava CN, Drazen JM (1999. december 1.). „Neuronal NO synthase (NOS1) is a major candidate gene for asthma”. Clin. Exp. Allergy 29 (Suppl 4), 39–41. o. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 10641565.  
  8. ↑ Leung TF, Liu EK, Tang NL, Ko FW, Li CY, Lam CW, Wong GW (2005. október 1.). „Nitric oxide synthase polymorphisms and asthma phenotypes in Chinese children”. Clin. Exp. Allergy 35 (10), 1288–94. o. DOI:10.1111/j.1365-2222.2005.02342.x. PMID 16238787.  
  9. ↑ Shinkai T, Ohmori O, Hori H, Nakamura J (2002). „Allelic association of the neuronal nitric oxide synthase (NOS1) gene with schizophrenia”. Mol. Psychiatry 7 (6), 560–3. o. DOI:10.1038/sj.mp.4001041. PMID 12140778.  
  10. ↑ Reif A, Herterich S, Strobel A, Ehlis AC, Saur D, Jacob CP, Wienker T, Töpner T, Fritzen S, Walter U, Schmitt A, Fallgatter AJ, Lesch KP (2006. március 1.). „A neuronal nitric oxide synthase (NOS-I) haplotype associated with schizophrenia modifies prefrontal cortex function”. Mol. Psychiatry 11 (3), 286–300. o. DOI:10.1038/sj.mp.4001779. PMID 16389274.  
  11. ↑ Winkelmann J, Lichtner P, Schormair B, Uhr M, Hauk S, Stiasny-Kolster K, Trenkwalder C, Paulus W, Peglau I, Eisensehr I, Illig T, Wichmann HE, Pfister H, Golic J, Bettecken T, Pütz B, Holsboer F, Meitinger T, Müller-Myhsok B (2008. február 1.). „Variants in the neuronal nitric oxide synthase (nNOS, NOS1) gene are associated with restless legs syndrome”. Mov. Disord. 23 (3), 350–8. o. DOI:10.1002/mds.21647. PMID 18058820.  
  12. ↑ Buttenschön HN, Mors O, Ewald H, McQuillin A, Kalsi G, Lawrence J, Gurling H, Kruse TA (2004. január 1.). „No association between a neuronal nitric oxide synthase (NOS1) gene polymorphism on chromosome 12q24 and bipolar disorder”. Am. J. Med. Genet. B Neuropsychiatr. Genet. 124B (1), 73–5. o. DOI:10.1002/ajmg.b.20040. PMID 14681919.  
  13. ↑ Steenackers W, De Herdt E, De Boever P, Bos I, Int Panis L (2013). „Neuroinflammation induced by air pollution: gene expression analysis in laboratory animals”. Master Thesis, GROUP T – Leuven Engineering College.  
  14. ↑ a b Jaffrey SR, Snowman AM, Eliasson MJ, Cohen NA, Snyder SH (1998. január 1.). „CAPON: a protein associated with neuronal nitric oxide synthase that regulates its interactions with PSD95”. Neuron 20 (1), 115–24. o. DOI:10.1016/S0896-6273(00)80439-0. PMID 9459447.  
  15. ↑ Brenman JE, Chao DS, Gee SH, McGee AW, Craven SE, Santillano DR, Wu Z, Huang F, Xia H, Peters MF, Froehner SC, Bredt DS (1996. március 1.). „Interaction of nitric oxide synthase with the postsynaptic density protein PSD-95 and alpha1-syntrophin mediated by PDZ domains”. Cell 84 (5), 757–67. o. DOI:10.1016/S0092-8674(00)81053-3. PMID 8625413.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a NOS1 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Neuronális_nitrogén-monoxid-szintáz&oldid=27077688”